Egy nyári nagytakarítás nemcsak a környezetünket teszi átláthatóbbá, élhetővé, hanem a lelkivilágunknak is jót tesz. Mi a kapcsolat a külső és a belső rend között? Hogyan vágjunk bele, ha túl nagy falatnak tűnik a lakás rendbe rakása? Mik a legfontosabb kérdések, szempontok, amelyek segítenek eldönteni, mire van igazán szükségünk?
Az egyik legerősebb érzelmi és társas kötelék az életünkben a párkapcsolat. Bár elméletben jól tudjuk, hogy két egyenrangú személy szabad döntésén alapul, gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy a kapcsolat szinte minden mozzanatát megpróbáljuk az irányításunk alá vonni. Hogyan jöhetünk ki a szabadságot sértő, romboló befolyásból?
Hogyan közelít az agysebész az álmokhoz? Mi történik a fejünkben, miközben alszunk? Milyen evolúciós céljaik lehetnek az álmoknak? És miért lehetünk hálásak a gyerekkori rémálmainknak vagy az éjszakai erotikus fantáziáinknak? Vigyázat, ez most nem a freudi álomfejtés!
Önismeret, önkontroll, autonómiaérzés és alkalmazkodás – ezekben is fejleszt minket, ha egyedül nyaralunk, utazunk. De mi a különbség a magány és az egyedüllét között? Miért érdemes keveset fotózni a vakáció során? Hogyan válhatunk aktív (ön)felfedezőkké? És miért óvakodjunk a kirakat-utazásoktól?
A nyár különösen alkalmas szabadtéri mozgásra, például a testet és lelket ellazító jógagyakorlatok végzésére. Milyen élettani és lélektani hatásai vannak akár már a kezdőknél is ezeknek a pózoknak? Hogyan oldja a feszültséget és segít a fókuszáltság fenntartásában a jóga? Mi az a három legfontosabb szempont, amire mindenkinek ügyelnie kell, ha ilyen gyakorlatokba kezd?
A saját teljesítményünkről a hosszú távú sportcélok megvalósítása közben kapunk igazán őszinte visszajelzést, és ilyenkor talán a legkönnyebb átélni a nevezetes flow-élményt. De milyen egyéb lélektani előnyöket hozhatnak a manapság annyira népszerű futóversenyek és Balaton-átúszások? Hogyan lehet beiktatni a rengeteg edzésidőt a zsúfolt hétköznapokba? Miért lenne mindenkinek szüksége egy hobbisportra, és mik a leggyakoribb mentális hibák az amatőrök felkészülésében?
Hogyan változnak az érzeteink az idő függvényében? Hogyan érintik ezek a változások a viselkedésünket? Ha figyelemmel követjük a változásokat, azzal visszanyerjük a kontrollt az egészségünk felett, és a tüneteket sem érezzük már olyan leküzdhetetlennek – állítja a „mindfulness anyjának” nevezett harvardi pszichológiaprofesszor.
L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus annyira fontosnak tartja a helyes önismeretet, hogy ezt segítő-fejlesztő kártyacsomagot dolgozott ki, amelynek gyakorlatai a gyermekkori sérülések feldolgozásától az önbecsülés megerősítéséig vezetik az érdeklődőket. Ezekből válogattunk 10 kérdést.
A bélmikrobióta szerepe a mentális egészségben már hosszú évek óta népszerű téma a tudományos kutatásban, és újabban a közbeszédben is. Adja magát a kérdés: tehetünk-e mentális egészségünkért a belünkben élő baktériumok istápolásával, és ha igen, hogyan?
Ne féljünk időt tölteni önmagunkkal, hiszen elakadásaink megoldása és boldogságunk kulcsa az önismeretből fakad. De miért nem tanítják nekünk az önismeretet, és hogyan kellene hozzáfogni? Mit tanulhatunk gyermekkori sérüléseinkből és a szüleinkkel való kapcsolatunkból?
A stressz olyan, mint a rosszul nevelt vendég: nemcsak bejön, hanem át is jár egyik szobából a másikba. Ha a munkahelyen rossz napunk volt, előbb-utóbb megtalálja az utat az otthoni vacsoraasztalig.
Szinte bizonyos, hogy valamennyire irracionálisan foguk viselkedni egy repülőtéren és a repülőgépen, mert annyiféle stresszor és szokatlan hatás ér ott minket – a kérdés inkább csak az, mennyire bolondítjuk meg mindezt még alkohollal is. De miért rúgják fel egyesek repülés előtt és alatt a legalapvetőbb társas normákat is? A szorongás vagy a felszabadultságérzés „borít meg” jobban? Mi az oka az általános reptéri dezorientáltságnak? És miért helyezkednek el az üzletek és éttermek a haladási irány jobb oldalán?
A nyugati orvostudomány egészen a közelmúltig sem a diagnózisnál, sem a gyógyításnál nem vette figyelembe, hogy az emberi test nem egymástól független részek egésze. Az pedig, hogy az agy, a bél és a bélben élő mikroorganizmusok sem külön-külön működnek, hanem folyamatosan kommunikálnak egymással, egészen forradalmi felismerésnek számít.
Ezek azok a pillanatok, amelyek meg is változtathatják a szemléletmódunkat, akár annyira is, hogy felelősséget érzünk, illetve vállalunk a közösségünkért, a bolygónkért.
A biztonságérzet, a kötődés és az emlékek folytonossága számít, vagy inkább a halmozódó költségek, a nyomasztó FOMO és a megszokottság unalma? Ezek a dilemmák is felmerülhetnek bennünk nyaralóvásárlás előtt – a pénzügyi szempontokon túl. De miért okozhat problémát a hedonikus alkalmazkodás? Mennyit számít a vasárnap esti dugó az autópályán? És milyen lélektani terhei vagy csapdái vannak egy egyszerű hétvégi háznak?
Felnőtt életünkben sok célunk lehet: az elképzelt hivatás, házasság, gyerekek, kertes ház, autó és a többi. A legtöbb ember erre vágyik, de vajon legbelül mi is ezt szeretnénk? És ha megvan mindez, akkor miért nem vagyunk boldogok?
Sokkal könnyebb elkezdeni meditálni, mint gondolnánk, és valószínűleg életünk sokkal több területén érezhetjük ennek jótékony hatását, mint azt sejtjük. De hogyan formálja a lelkünket és egészségünket a rendszeres elcsendesedés és elmélkedés? Van-e helyes testtartás és ülőpozíció eközben? Meditációnak számít-e az ima? És mi köze a meditációnak a kávézáshoz vagy a fogmosáshoz?
A mindfulness egyik legújabb hajtása az a fajta szexterápia, amely arra helyezi a hangsúlyt, hogy tudatosan legyünk jelen az erotikus együttlétben. A módszert siker és boldogság övezi.
Ma a mindfulness az orvostudomány egyik legintenzívebben kutatott témája. Egyre több a tudományos bizonyíték, amely alátámasztja azt a több ezer éves tapasztalatot, hogy a meditáció jót tesz testnek-léleknek és igen alkalmas a mindfulness gyakorlására. Nézzük élettani hatásait!
Megfelelő körülmények között szinte bárki hajlamos lehet arra, hogy tévhiteket és összeesküvés-elméleteket kövessen, nem csoda, hogy manapság már az elitben is egyre többen hangoztatnak efféle nézeteket. Mi az a tévhittölcsér és hogyan lehet lecsúszni benne? Miért hajlamosabbak a szemléletbeli eltévelyedésre azok, akik anyagi gondokkal küszködnek vagy narcisztikus személyiségek? Melyik három kérdéssel leplezhetjük le a tévhiteket? És mi köze a kényszeres kézmosásnak a bűnbakkereséshez?
